A 10 leggyakoribb tévhit a hőszigetelésről

Korábban már szó volt arról, hogy mennyire számít nem csak télen, hanem nyáron is, ha házunk megfelelően van hőszigetelve (Hogyan védekezz a tetőtérben a hőség ellen), ami igazán jó hír, ha most ebben a kánikulában hidegebb otthonra vágytok, klíma berendezés nélkül. Most pedig szeretném eloszlatni azt a sok tévhitet, ami a hőszigeteléssel kapcsolatban terjeng, rengeteg pénzt és bosszúságot spórolhatunk meg, ha jól tudjuk, mire kell figyelnünk. Íme a 10 leggyakoribb tévhit a szigetelésről!
A 10 leggyakoribb tévhit a hőszigetelésről




1. Tévhit: Mindegy, hogy a ház melyik részével kezdem a szigetelést.
Ezzel szemben tény: A szigetelés tervezésekor az elsődleges szempont, hogy az adott épületnek hol a legnagyobb a hővesztesége. Ezt szakemberek hőkamerával könnyen fel tudják térképezni (figyelj oda, mert használható felvételt csak télen tudnak készíteni), és tanácsot adni arról, a homlokzatot, falakat vagy tetőteret, lábazatot kell elsősorban szigetelni.

2. Tévhit:  A szigetelés csak télen jár előnyökkel.
Ezzel szemben tény: Télen elérhető 50-60% energia megtakarítás mellet, nyáron is fokokban érezhető a különbség, sőt a klíma berendezés beüzemelésének költségét is megtakaríthatjuk. Hogy mivel is érdemes például tetőtérben szigetelni? Előző anyagismeretes cikkemből ez is kiderül.

knauf insulation


3. Tévhit: Minden energiahatékonysági beruházás egyformán megtérül. 
Ezzel szemben tény: Előbb-utóbb valóban megtérülnek ezek a befektetések, hiszen minden energiahatékonysági beruházás csökkenti az épület energiafogyasztását. A megtérülési idő azonban korántsem egyezik: bizonyos beruházások, mint a megfelelő szigetelés vagy egy komplex felújítás akár 2-4 év alatt is megtérülhet a tulajdonosnak, míg a napelemes rendszer kb. 8 év, a napkollektor pedig kb. 10, sőt, akár 20 év alatt hozza vissza az árát.

4. Tévhit: Ha megfelelően megtervezik a felújítást, biztos, hogy elérjük a kívánt energia-megtakarítást. 
Ezzel szemben tény: Az optimális szigetelést a kivitelezés során a költségcsökkentés miatt gyakran gyengébb hatásfokú anyagra cserélik ki vagy silányabb minőségben helyezik fel. Hiába tervez be jó minőségű szigetelőanyagot a szakember, ha a tervezett építési vagy felújítási költségek túllépése miatt a megrendelő alacsonyabb árfekvésű vagy rosszabb minőségű szigetelést választ. Ennek később az épület tervezett energiafogyasztása látja kárát, nagyon nagy különbségek lehetnek a megtakarítást tekintve.

5. Tévhit: Mindig a szigeteléssel kell kezdeni az épület felújítását. 
Ezzel szemben tény: Bár nem lehet egyértelmű sorrendet szabni, de általában igaz, hogy először a fűtési igényt érdemes csökkenteni a nyílászárók szigetelésével vagy –cseréjével, illetve épületszigeteléssel.

6. Tévhit: Az alapanyag vásárlásnál elsősorban a szigetelés vastagságát kell nézni. 
Ezzel szemben tény: A szigetelőanyag R-értéke sokkal jobban mutatja az anyag minőségét, hőtartó képességét, mint a vastagság. Minél nagyobb az R-érték, annál jobb az anyag hőszigetelő képessége. A magasabb R érték nem csak télen, hanem nyáron is nagy előnyökkel jár, sokkal hűvösebb levegőt biztosít otthonunkban, a különbség fokokban mérhető.

7. Tévhit: Szigeteléssel csak 1 szinttel javítom a házam energetikai besorolását.
Ezzel szemben tény: A Knauf Insulation szakemberei és az Energiaklub felmérése szerint egy nem szigetelt családi ház esetében a tető és homlokzati hőszigetelés, nyílászáró cserével együtt, akár 50-60%-os energia megtakarítást is eredményezhet, melynek révén a családi házak zöme B-C energetikai besorolásba jutna, vagyis fogyasztásuk 3-4 kategóriát is javulhat.

8. Tévhit: Nem számít, milyen típusú szigetelőanyagot helyezünk fel az ingatlan különböző felületeire, nyugodtan vehetjük az éppen akciósat.
Ezzel szemben tény: A szigetelésnél alapszabály: megfelelő anyagot a megfelelő helyre kell felhelyezni. Az üveggyapot szigetelést lakossági felhasználásnál a családi házak és középületek magastetőinek és belső válaszfalainak szigetelésére javasolják. Az ECOSE® technológiával készült üveggyapot szigetelés magastető, belső válaszfalak, födém és álmennyezet szigeteléséhez alkalmazható. A kőzetgyapot szigetelést külső homlokzati szigetelésként ajánlják. A Heraklith fagyapot szigetelés rendszerben hangszigetelésre is kiváló, alkalmazását pedig belső válaszfalak, homlokzat, alulról hűlő födémek területére javasolják.

9. Tévhit: Nehezen hozzáférhető helyeket nem lehet szigetelni. 
Ezzel szemben tény: Éppen e probléma kiküszöbölésére vezették be szakemberek Magyarországon is a fújható üveggyapotot (Supafil), amivel a legkisebb réseket és a nehezen hozzáférhető helyeket is ki lehet tölteni. A szigetelőanyagnak ez a típusa nem tartalmaz kötőanyagot, csupán a természetes alapanyagot dolgozzák fel fehér, hópihehatású szigeteléssé.

knauf insulation


10. Tévhit: A polisztirol szigetelés olcsóbb, mint a kőzetgyapot, ezért az alkalmazás helyétől függetlenül inkább ezt éri meg választani. 
Ezzel szemben tény: Az alapanyag ára kőzetgyapot szigetelés esetében valóban nagyobb, mint a polisztirolé, az elkészült szigetelésrendszerek árstruktúrájában (szigetelés, üveggyapot háló, ragasztó, vakolat rendszer és a kivitelezés munkadíjában) azonban mindössze 25-30% különbség van a polisztirol és kőzetgyapot szigetelésrendszerek között. Mivel az árkülönbség nem jelentős, a szakemberek elsődlegesen a „megfelelő szigetelést a megfelelő helyre” elvet javasolják a beruházásnál. Magas házak külső szigetelésére például tűzvédelmi szempontból kőzetgyapot a javasolt szigetelőanyag.

Még több infót a hatékony hőszigetelésről itt találsz. 
knauf insulation



Share:

0 comments

LEGKEDVELTEBB