Michelangelo Buonarroti a világ egyik leghíresebb képzőművésze – egy önmarcangoló művészlélek, aki magára szobrászként tekintett, de festőként és építészként is hatalmas sikereket aratott. Íme 5 dolog, amit valószínűleg nem tudtál az olasz reneszánsz mesteréről!
Az 1475-ben született Michelangelo művészetéből hiányzott a kortársaira jellemző kedélyesség – művei drámaiak, tragikusak, sokszor keserűek. És gyönyörűek.
#1 Műkincshamisítással kezdődött a karrierje
Michelangelo pályafutása úgy indult, hogy készített egy szobrot, amely nagyon tetszett támogatójának, Lorenzo di Pierfrancesco de’ Medicinek – azt javasolta, ássa el, vegye ki a földből, majd adja el régiségként. A csel nem jött be, a vevő bíboros visszakérte a pénzét, viszont annyira tetszett neki Michelangelo művészete, hogy elhívta Rómába, és megkérte, dolgozzon neki.
#2 Eldobott márványból készítette a Dávid-szobrot
Annak ellenére, hogy nagyon válogatós volt, milyen anyagból dolgozik, Michelangelo egy olyan márványdarabot választotta legendás szobra megformázásához, amelyet korábban több szobrász is elvetett, mondván: megmunkálhatatlan. Nos, neki sikerült, nem is akárhogyan.
A kutatók viszont később megállapították, hogy mivel rossz minőségű márványról van szó, a szobor állapota gyorsabban romlik, mint más márványból készült kortársainál.
#3 Gyakran elrejtette magát a képeken
Michelangelo csak nagyon ritkán szignózta a festményeit, és nem készített magáról önarcképeket – viszont gyakran elrejtette magát alkotásain, sokszor például különféle szentek szerepében. A leghíresebb ilyen műve a Sixtus-kápolnában található Utolsó ítélet, amelyen levetett bőrként szerepel Szent Bertalan kezében.
#4 Elismert költő is volt
Michelangelo nemcsak a vizuális művészetekben volt otthon, de a szavak világában is: imádott játszani a szavakkal, és számos szonettet írt, amelyek ugyan hivatalosan nem jelentek meg, elismertek voltak, és a korszak zeneszerzői dalok formájában is feldolgozták őket.
#5 Egészen haláláig alkotott
A művész 88 évet élt, és még életének utolsó hetében sem tett le az alkotásról. Mivel magát főként szobrásznak tartotta, és a szobrászat maradt életének igazi szerelme, a hivatása, ekkor is szobrászkodott: Rondanini Pietà című művén dolgozott, amelyen Jézus Krisztust ábrázolta a Szűz Mária karjaiban – 1552-ben kezdett neki a márványszobornak, azonban nem végzett vele 1564-es haláláig. A befejezetlen szobor jelenleg Milánóban látható.