Olvasni jó. Az olvasással kiszakadhatunk egy kicsit a (néha) szürke hétköznapokból és legalább a történet erejéig (de sokszor még utána is) elragadhat bennünket egy másik világ, valaki más valósága. Az olvasás bizonyítottan fejleszti az empátiát, hiszen általunk valóságosan talán még nem tapasztalt, mégis a képzeletünkben megélt szituációk tanulságait is levonhatjuk egy-egy történetből.
Nem vagyunk azonban egyformák, nem mindannyiunk számára okoz egy jó könyv örömteli órákat/napokat/heteket.
Sokan vannak, akiknek annyira rossz élményei maradtak a nem megfelelő időben érkező, nem megfelelő módon feldolgozni kért kötelező olvasmányokkal, hogy egy életre elment a kedvük attól, hogy könyvet vegyenek a kezükbe.
Hogyan válhat az olvasás ismét élménnyé valaki számára, aki eltávolodott tőle? Hogyan lehet az olvasás szerves része a mindennapjainknak?
Többek között ezek a témák is helyet kaptak Csorba Anita podcastjának új részében, amelyben Ott Annával beszélgetett.
Ott Anna Instagram-profilját, amelyen keresztül olvasmányaival kapcsolatos élményeit, gondolatait is megosztja, ma több, mint húszezren követik.
Bár manapság sokszor halljuk, hogy nincs idejük az embereknek olvasni, hogy az irodalom már nem „trendi”, ez a nagy létszámú követői tábor mégis azt sugallja: ez így ebben a formában nem igaz. A gond inkább talán az, hogy az emberek szeretnének olvasni, szeretnének örömet találni a történetekben, viszont nem igazán tudják, hol és hogyan is kezdjenek hozzá.
Vannak, akik már egészen kisgyerekként is falták a könyveket, mint ahogyan Anna is örökké olvasó kislány volt. Ha valaki a saját örömére olvasva nő fel, szinte törvényszerű, hogy a könyvek felnőttként is vele maradjanak, és a legnagyobb hajtás közepette is szakít időt az olvasásra.
Mi a helyzet azonban akkor, ha nem tudjuk, hogyan is kezdjünk ehhez hozzá?
Anna szerint jó megoldás lehet, ha először is végiggondoljuk a mindennapjainkat, majd kitaláljuk, mikor is tudunk időt áldozni a napunkból az olvasásra. Vannak, akiknek a napzáró rutinja egy könyvvel bebújni az ágyba, ahogy olyanok is, akik inkább napközben szeretnek szünetet tartani, vagy éppen sokat ingáznak és a vonatozásokat, buszozásokat szeretnék feldobni. Olvasni bármikor és bárhol lehet, amikor megfelelő hangulatba tudsz kerülni ehhez.
Talán nem véletlen az sem, hogy a koronavírus okozta kényszerű bezárkózások hatására az emberek érdeklődése ismét feléledt a könyvek iránt. Az olvasás remek módja az énidő bevezetésének az életünkbe, mint ahogyan arra is, hogy egy kicsit lelassuljunk, megnyugodjunk, befelé figyeljünk. A különféle emberi sorsok, történetek nyomán az empátiánk is fejlődhet, mint ahogyan a kifejezőkészségünk, képzelőerőnk is. Az olvasás nem csak a szabadidő eltöltésének módja, hanem valahol befektetés is önmagunkba.
Ahányan csak vagyunk, annyiféleképpen ítélhetünk meg egy könyvet, így Anna számára is nehéz kérdés volt annak megválaszolása, milyen könyveket ajánl azok számára, akik még csak ismerkednek a mindennapi olvasással. Annára nagy hatással voltak Karl Ove Knausgård művei, mint „Halál” vagy a „Szerelem”, és egyik kedvenceként említette Szabó Magdától „Az őz”-t. De a listán volt még Barnás Ferenctől az „Életünk végéig” és Nádasdy Ádám versei is.
Csorba Anita és Ott Anna teljes beszélgetését itt tudod meghallgatni:
Jó podcast hallgatást, majd jó olvasást kívánunk ☺
A képek forrása: Ott Anna Instagram oldala, Unsplash