1896-ot írunk, a helyszín New York. A nők még nem kaptak választójogot, a társadalomban természetesnek vélt férfidominancia uralkodik. Az Egyesült Államokban már érezteti hatását az európaiak első nagy bevándorlási hulláma, a gazdagok és a szegények közötti szakadék hatalmas. A pszichológia és a pszichiátria első úttörő munkáinak kora ez: Európában Freud már publikálta elméleteit a hisztériáról, a tengerentúlon William James tanulmányozta a tudatot, és kutatta az érzelmeket.
„A 19. században azt gondolták, hogy a mentális betegségben szenvedők elidegenedtek saját, eredendő természetüktől”,
olvashatjuk a sorozat kezdő képsorán.
Tudománnyá válásának kezdetén a pszichológia vitatott terület volt: sokan egyáltalán nem tartották sem szükségesnek, sem megalapozottnak. Ebben a megítélésben tevékenykedik a 19. századi alienist (magyarra lélekbúvárként fordították a sorozat honosítói), dr. Laszlo Kreizler.
A közelmúltban készült, népszerű sorozatokhoz hasonlóan (Tabu (Taboo), A Sebész (The Knick)) a The Alienist is abszolút látványosan és életszagúan jeleníti meg a kor körülményeit és hangulatát:
a néző szinte érzi a nyomortelepek gettóinak szagát és az előkelő családok hatalmas házaiban megülő hideget.
Mindemellett a témaválasztás is izgalmas:
a lélekbúvár dr. Kreizler (Daniel Brühl), a New York-i rendőrségen egyedüli nőként dolgozó asszisztens (Dakota Fanning) és a jómódú illusztrátor (Luke Evans) hirtelen egy fiúprostituáltakat hidegvérrel lemészároló gyilkos utáni nyomozás sűrűjében találják magukat, ami – mint ahogyan ez egy gyilkosságot tartalmazó sztorinál általában lenni szokott – teljesen beszippantja őket.
A sokkoló tények tisztázása után arra próbálják megtalálni a választ: mi lehetett a tettes indítéka? Milyen ember lehet? Mi játszódhat le az elméjében? Hogyan lehetne megfejteni?
Érdekes végigkövetni, hogyan is kezd jelentőssé válni a motivációk és az emberi lélek (torzulásai) egy olyan térben és időben, ahol addig a bűntények felderítését főként a gyakorlat vezette.
Szomorú látni, mennyire kiszolgáltatott helyzetben élhettek akkoriban a nincstelen bevándorlók, és hogy ezzel mennyire visszaélhetett az, aki tudott és akart. Sokkoló rádöbbenni, mennyit ért akkoriban egy gyermek (ember) élete, főleg ha sokadikként született egy szegény családba.
Érdekesség, hogy a sorozatbeli New York igazából Budapest: az amerikai macskaköves utcák valójában magyarok – de a remek díszleteknek és a kiváló operatőri munkának köszönhetően a 19. századi nagyvárosban érezhetitek magatokat, ha úgy döntötök, elmerültök a gyilkos utáni hajszában a tíz epizód erejéig.
Ha felkeltette az érdeklődéseteket a történet, van egy jó hírünk: a sorozat elérhető a Netflix kínálatában. Azonban nemcsak mozgóképes formában követhetitek végig a nyomozást, de el is olvashatjátok a sorozatot ihlető könyvet.
