Azt hiszem, mindegyikünknek vannak „szégyen-műsorai”. Angolul külön kifejezés is van rájuk: ez a guilty pleasure, vagyis a bűnös élvezet – azok a filmek, sorozatok, könyvek tartoznak ebbe a kategóriába, amelyeket még véletlenül sem említenénk, ha kedvenc műveinket kell felsorolnunk, viszont kapóra jönnek egy nehéz nap végén.
Legyen szó amerikai tinisorozatokról, ZS-kategóriás horrorfilmekről, esetleg valóságshow-król; ezektől a műsoroktól alapvetően nem azt várjuk, hogy hozzánk tegyenek valamit – sőt, a legtöbb hasonló tartalom egyenesen pusztító hatással van az agysejtjeinkre –, csak néha szükségünk van rá, hogy félig kikapcsolt állapotban lézengeni hagyjuk leterhelt neuronhálózatainkat, és ne kelljen gondolkoznunk azon, amit éppen nézünk.
Ha úgy érzitek, nektek most éppen valami hasonló hatással bíró agyradírra van szükségetek, esélyes, hogy a Netflix realityje, a Love Is Blind pont nektek való.
Láthattunk már néhány erőltetett (és borzalmas) párválasztó realityt: drukkolhattunk gazdáknak, kiégett rocksztároknak vagy éppen egy lantművésznek, hogy megtalálhassák életük párját, szörnyülködhettünk különféle szigetekre száműzött szingli sztripperek és eszkortok kalandjain és izgulhattunk, ki kap rózsát a Nagy Őtől.
Ami a Netflix kísérletében új, hogy kicsit megkeverték a dolgok sorrendjét, és
a Love Is Blind résztvevőinek a szó szoros értelmében vett vakrandikon kellett megismerni a többi játékost, majd ha úgy érezték, megvan a közös szikra, kapcsolódás, akkor húzni egy nagyot és megkérni a másik kezét.
A forgatókönyv ezután eléggé felgyorsul: a párok elutaznak egy mexikói luxusnyaralásra (plot twist: a műsorban összeverbuválódott minden pár ugyanitt nyaral), majd bemutatkoznak egymás családjának, kicsit mozognak egymás mindennapjaiban, majd következik az esküvői ceremónia, ahol kiderül a nagy igazság:
vajon a szerelem tényleg vak?
LOVE IS BLIND
Pszichológiai szempontból érdekes a koncepció, hiszen az embert az evolúciós fejlődése során alapvetően úgy kódolták, hogy a külső adja meg az első lökést a párválasztás felé vezető úton.
Korábbi cikkünkben már írtunk arról, miképpen alakul ki a vonzódásból a kötődés, majd a szerelem, ezek az építőkövek hogyan is következnek egymásból.
Érdekes felvetés, hogy ha megcseréljük a sorrendet, a kialakult lelki kötődés felül tudja-e írni, ha a másik külleme nem egyezik meg az elképzeléseinkkel? Vagy lehetséges, hogy mire személyes találkozásra kerül a sor, az illető már annyira a másik játékos részévé vált, hogy a megjelenése teljesen másodlagos?
Spoilereket elkerülve csak annyit teszek hozzá: mindkét esetre lesz példa.
A kritikák közt olvashatunk hideget-meleget, annyi azonban biztos, hogy a valóságshow-k megszokott színvonalához képest – túlnyomórészt – meglepően intelligens brigádot sikerült összeválogatni.
Sok hasonló műsort tett már tönkre a szereplők szerény intelligenciája, itt azonban a tudóstól kezdve a szabadúszó tartalomkészítőn át a multis menedzserig bezárólag minden karrierút megtalálható. És igen, a készítők nyilván nagyon ügyesen igyekeznek castingolni az ilyen műsorok résztvevőit, hogy meglegyen az összhang és a dráma is, az viszont tényleg életszagú, hogy a párok között mindenfajta probléma előjön, ami mostanában érdeklődést kelt: egy kapcsolatot megnehezíthet az eltérő bőrszín, ugyanúgy, mint a munkáról és anyagiakról vallott nagyon különféle nézetek, de az sem egyszerű helyzet, amikor a pár női tagja jelentősen idősebb a férfinál (és vice versa).
Mindent összevetve a Love Is Blind egy jól sikerült szórakoztató műsor.
Ne tévesszen meg senkit a kicsit tudományosnak ható „kísérlet” megnevezés az előzetesben, alapvetően egy abszolút könnyű kikapcsolódást jelentő szériáról van szó, ami emellett néhol képes arra, hogy elgondolkoztasson.
Egy nagyon nehéz munkanap után, vagy amikor már tényleg úgy érzitek, hogy képtelenek vagytok hasznosnak lenni aznapra, érdemes adni a Love Is Blindnak egy esélyt. És aztán döntsétek el ti: szerintetek a szerelem tényleg vak?
A sorozatot megtalálod magyarul a Netflix kínálatában.
A képek forrása: ITT, ITT, ITT