Az alkotás és az üzlet kapcsolatáról
Idén indítottuk Szlafkai Évivel közösen Nők az útON című podcast műsorunkat. Minden adásban górcső alá vesszük a női lét kihívásait, legyen szó akár munkáról, akár magánéletről és legfőképpen ezek egyensúlyáról.
A részekben szereplő gondolataimat és tanácsaimat írásos formában, témakörökre bontva is szeretném megosztani, hogy inspirációval, motivációval, vagyis egy kis útravalóval szolgálhassak minden olvasó számára.
Az előző részeket ITT találod.
Most az alkotás és az üzlet kapcsolatáról lesz szó.
A tanulásról és az útkeresésről
Gyermekkoromban nagyon szerettem művészkedni. Festés, rajzolás, agyagozás… Az alkotás szinte minden formája lázba hozott. Ez a családom számára meglepő volt, hiszen nem rendelkezem művészi felmenőkkel, de szerencsére nagyon támogattak mindenben, még ha kétségeik is voltak ezzel kapcsolatban.
Az alkotás szeretete mindig megmaradt, évekig jártam rajziskolába, és sokat festettem. Évente önálló kiállításom volt, és festő szerettem volna lenni.
Belül azonban éreztem, hogy ez nem az a terület, amivel nyomot tudnék hagyni a világban. Jó festőnek tartottam magam, de valami mégis hiányzott, úgyhogy keresgéltem tovább. Tele voltam kíváncsisággal, tanulni és fejlődni akartam.
Elvégeztem az építészeti egyetemet, egy másik főiskolán pedig művelődésszervezőnek tanultam.
Nagyon sokáig tanultam, a húszas éveim erről szóltak. Az elsajátított tudás pedig rengeteget segített, hogy megtaláljam az utamat.
Nem mindig az első álom a helyes. Ha valamiben jók vagyunk, mégsem érezzük úgy, hogy ezzel kéne foglalkozzunk, bátran keresgéljünk tovább. A folyamatos tanulás elengedhetetlen, el sem tudjuk képzelni, hogy az összegyűjtött tudás mennyit fog segíteni a későbbiekben.
Az úttörésről, útépítésről és a blogolásról
Anyaként meseblogot kezdtem el. Ekkoriban még nagyon gyerekcipőben járt Magyarországon a blogolás, én pedig szeretem magam mindenbe az első között belevetni. Korábban nem volt olyan szakma itthon, hogy blogger vagy youtuber. Mégis ide vezetett az utam, a korábbi építészi és művészi tanulmányaim mind-mind szerepet játszottak benne, hogy lényegében létrehozzam a saját szakmámat.
Javasolni tudom mindenkinek, hogy ne féljünk belevágni és felfedezni az újdonságokat, hiszen mindig jobb az úttörők között lenni, mint lemaradni. Még akkor is, ha az elején nehezen megy, ilyenkor nagyon érdekes felfedezni az adott platform lehetőségeit.
Amikor betöltöttem a harmincat, létrehoztam egy lakberendezési blogot. Költözni készültünk, úgyhogy elkezdtem összegyűjteni az inspirációimat egy blogon. Nagyon hamar sikerült olvasókat szerezném, és fantasztikus érzés volt, hogy ami nekem tetszik, másokat is inspirál.
Megvolt tehát a sikerélmény, és egyre többet foglalkoztam vele. Három év alatt sikerült elérnem az 50-100 ezer közötti oldalletöltést. Ekkoriban indult be a Facebook is, és az új platform segítségével még több olvasót sikerült szereznem. Nagyon motivált, rengeteget dolgoztam a blogon, és nagyon élveztem is a munkát. Ez pedig meghozta a gyümölcsét, hamarosan az egyik leglátogatottabb lakberendezési oldallal büszkélkedhettem.
A vállalkozásról és a kreativitásról
A blogom szinte észrevétlenül fordult át vállalkozásba. Nem is gondoltam rá sosem, hogy vállalkozásként csinálnám, de szerettem volna ebből megélni, mindig arra vágytam, hogy a hobbim legyen a munkám.
A vállalkozás szó hallatán nem asszociáltam a kreativitásra. Nem gondoltam volna, hogy egy jó vállalkozónak kreatívnak kéne lennie. Kételkedtem abban, hogy lehetséges létrehozni egy olyan vállalkozást, aminek pozitív küldetése van, és amit kreatív erők, az alkotás szeretete mozgat.
Nem gondoltam volna, hogy az üzleti életben működik ez, úgy hogy még élvezi is az ember. Valószínűleg még nem láttam annyit a világból, így ez nekem egy fantasztikus meglepetés volt.
Természetesen sokat kellett dolgoznom ezen, hogy a kreativitás mellett az üzleti rész is működőképes legyen. Apukám ebben rengeteget segített, tanultam tőle az üzleti tervekről, a vállalkozások működéséről, és az egyik legfontosabb dologról, az időbeosztásról.
Folyamatosan tudtam fejlődni személyként és vállalkozóként is. Lett stúdióm, lett csapatom, és végig megvolt az alkotás öröme. A kreatív alkotás és az üzlet egybefonódott.
Az önazonosságról és értékrendről
Nagyon fontosnak tartom, hogy mindig belülről táplálkozzunk, ha vállalkozásba fogunk. Nem feltétlenül érdemes elvállalni egy sok pénzt hozó projektet, ha nem tudunk vele azonosulni.
Fontos persze a pozitív mérleg, de úgy vélem, hosszabb távon sokkal fontosabb, hogy ne a pénz legyen az elsődleges motiváció, hanem hogy tényleg azzal foglalkozzunk, amivel szeretnénk.
Nem a meggazdagodás a célom, hanem, hogy olyan projekteken dolgozzak, amelyek szükségesek a küldetésemhez, és azonosulni tudjak velük. Ez természetesen nem mindig lehetséges, a kezdetekben előfordul, hogy nem lelkesedünk annyira egy-egy projektért, de szükségünk van rájuk, hogy tovább lendítsük a vállalkozást. De nagyon fontos, hogy ezek a szükséges projektek is megfeleljenek értékrendünknek.
Van egy saját értékrendszerem, amiben hiszek. Ha valamiről úgy gondolom, hogy pozitív irányba mozdítja a világot, az számomra érték, és ezeket az értékeket akarom belevinni a munkámba.
Így azok az emberek fognak követni, akiknek szintén ezek az értékek a mérvadóak, és így épül ki egy közösség. A követőim úgy érzik, kapnak valami pozitívat tőlem, és ez hihetetlenül inspiráló.
A következő részben megosztok pár fontos momentumot vállalkozásom életéből.
A képek forrása: Unsplash