Az előző részeket IDE KATTINTVA találod!
Összeállítottunk nektek egy 20 napra szóló minimalista kihívást, ami igazából nem is kihívás, inkább apró trükkök gyűjteménye a mindennapokra, amelyek segítségével felismerhetitek, hogy néhány apró változtatás is mennyivel közelebb vihet egy fenntarthatóbb világ felé – arról nem is beszélve, hogy ti is elégedettebbek, magabiztosabbak lesztek a változtatásoktól.
A legfontosabb azonban az egészben, hogy mindez örömet adjon Nektek.
Ha úgy döntesz, belevágsz, de a feladatok valamelyikével nem tudsz, vagy esetleg nem szeretnél azonosulni, hagyd ki, és haladj tovább egy tetszőleges következővel.
Érdemes azonban belegondolni abba is, miért lehet számodra kellemetlen az adott nap feladata; mi az, ami miatt elutasítod? Sokszor az is közelebb juttat egy kérdés megoldásához, ha rájövünk, miért kellemetlen választ adnunk rá.
A mai feladat: Szállj be Te is a Műanyagmentes júliusba!
Biztosan szembejött már veletek olyan tartalom, ami a Műanyagmentes Július hónapját hivatott népszerűsíteni. A megmozdulás célja az, hogy az emberek igyekezzenek visszaszorítani az egyszer használatos műanyagok napi szintű használatát, és helyettük környezetbarát(abb) alternatívákat keressenek.
A feladat ezt olvasva egyértelműnek tűnik, viszont sajnos sokan elfelejtenek szem előtt tartani egy fontos dolgot: a műanyagokat nem száműzni kell az életünkből, hanem körültekintően felhasználni.
Egyre népszerűbbé válik manapság a minimalizmus valamilyen formája, és míg pár évvel ezelőtt (sajnos) csak félőrült ökobolondok elfoglaltságának tartották a környezetkímélő, tudatos fogyasztást és életvitelt, mára egyre tisztábbá válik, hogy az emberiségnek nem nagyon van más választása.
Mint minden népszerű irányzatot, ezt is felkapta a marketinggépezet: több ezer forintért is árulnak vászonzsákokat, amibe a boltban kiválasztott zöldséget, gyümölcsöt, pékárut csomagolhatjuk, trendje van a vászonszatyroknak, iparművészeti műremeknek is beillő “befőttesüvegeket” vehetünk, és sok helyen minden eleve kétszeres szorzót kap, ami “vegán”.
A probléma egyértelmű: ha boszorkányüldözést indítunk a műanyag ellen, és mindent gondolkodás nélkül kidobálunk, ami abból készült, azzal nem a műanyagmentességet támogatjuk, hanem a szeméthalmozódást.
Hogy lehet akkor az átállást nem túl drasztikusan kivitelezni?
Itt is nagyon fontos a fokozatosság elve: először nézzük meg, mit használhatunk a saját dolgaink közül – és használjuk is el őket!
- Ha van egy jópofa műanyag bevásárlótáskánk, ne dobjuk ki addig, ameddig bírja. Csak akkor keressünk helyette egy fenntarthatóbb fajtát, amikor végképp leamortizáltuk.
- Ha vannak vászonzacskóink, amelyekbe kérhetjük bevásárlásnál a zöldséget és a gyümölcsöt, felesleges egyből ezekre is beruházni.
- Ha van otthon üvegünk, amiben vihetünk magunkkal vizet napközben, várjunk még a kulacsvásárlással.
- Ha van pár jó állapotban lévő ételtartó dobozunk, ne váljunk meg tőlük azonnal csak azért, mert nem üvegből készültek.
A fenntarthatóság 3R-ből álló mantrája a Reduce-Reuse-Recycle, vagyis csökkentsd, használd újra és hasznosítsd újra.
Gondoljuk át először, hogyan tudjuk a rendelkezésünkre álló dolgokat új szemmel felhasználni.
A legtöbbször már minden a rendelkezésünkre áll, ami a műanyag-felhasználás csökkentéséhez szükséges lehet.
Miért lesz ez neked jó?
Egy strapabíróbb műanyag szatyor ára 100-200 forint körül mozog. Ha csak hetente egyet veszel a bevásárláshoz, amit aztán egyből dobsz is a szemétbe, éves szinten legalább 5000 forintot fizettél azért, hogy tovább növeld a szemétmennyiséget. Ezek az anyagok több száz, de akár ezer év alatt bomlanak le teljesen, addig is a nyílt vizekbe kerülve veszélyforrást jelentenek az ott élő állatoknak, halaknak.
Hogyan tovább?
Ahogy említettük, nagyon fontos a fokozatosság, az átgondoltság. Nézz új szemmel a rendelkezésedre álló eszközökre, új beszerzésén pedig akkor gondolkozz, amikor már tényleg szükséged van rá.
A képek forrása: Unsplash