Az előző részeket IDE KATTINTVA találod!
Összeállítottunk nektek egy 20 napra szóló minimalista kihívást, ami igazából nem is kihívás, inkább apró trükkök gyűjteménye a mindennapokra, amelyek segítségével felismerhetitek, hogy néhány apró változtatás is mennyivel közelebb vihet egy fenntarthatóbb világ felé – arról nem is beszélve, hogy ti is elégedettebbek, magabiztosabbak lesztek a változtatásoktól.
A legfontosabb azonban az egészben, hogy mindez örömet adjon Nektek.
Ha úgy döntesz, belevágsz, de a feladatok valamelyikével nem tudsz, vagy esetleg nem szeretnél azonosulni, hagyd ki, és haladj tovább egy tetszőleges következővel.
Érdemes azonban belegondolni abba is, miért lehet számodra kellemetlen az adott nap feladata; mi az, ami miatt elutasítod? Sokszor az is közelebb juttat egy kérdés megoldásához, ha rájövünk, miért kellemetlen választ adnunk rá.
A mai feladat: Ugye te is szelektíven gyűjtöd?
A szelektív hulladékgyűjtés napjainkban már szinte mindenki számára ismert – elméleti szinten. Hiszen nem minden dolog szemét, amit az ember reflexszerűen dobna a kukába: egy átlagos, nem szelektíven szétválasztott szemetes tartalmának legalább a fele lehetne újrahasznosítható egy kis odafigyeléssel. Arról nem is beszélve, hogy a lebomló, de nem szelektíven gyűjtött anyagok, mint például a papír, a szemétlerakókban a többi anyag között sokkal lassabban bomlik le, és a bomlás közben több káros anyag szabadul fel.
Sokszor azonban nem a szándék, hanem az információ hiánya miatt bukik meg a szelektív gyűjtés, hiszen sokan nincsenek tisztában azzal, mit és hová lehet dobni, hogy helyesen járjunk el. Az FKF nagyon jól leírja, minek hol van a helye a szelektív gyűjtésben, a Zöldpolc pedig arra is hoz példákat, mit nem lehet egyáltalán szelektíven gyűjteni.
Általánosságban véve minden anyag esetében nagyon fontos, hogy szennyezett dolgokat ne dobjunk a szelektívbe.
Például ha a pizzás doboz egyik oldala már nem tiszta, azt tépjük le és dobjuk a “sima” szemetesbe, de a tiszta rész simán mehet a papíros szelektívbe.
A szelektíven gyűjthető műanyagokat kidobáskor nem kell az azokat alkotó anyag fajtája szerint szétválasztani (apró, dombornyomott ikon, legtöbbször a flakon alján), ez egy későbbi fázisban történik majd meg.
Arra viszont nagyon kell figyelni, hogy tisztán dobjuk a gyűjtőbe ezeket a hulladékokat: a joghurtos poharakat és gyümölcsleves flakonokat mindenképpen öblítsük át kidobás előtt.
Miért lesz ez neked jó?
Ha túlestünk a megszokás hetein, a kihívás többi részéhez hasonlóan a szelektív hulladékgyűjtés is reflexszé válik. Észrevehetjük, mennyivel kevesebb a tényleges szemetünk, ha odafigyelünk arra, hogy tényleg csak a szemetet dobjuk bele.
Hogyan tovább?
A hulladékok újrahasznosítása lelassítja a szeméttermelődést. Tartós változást azonban csak úgy tudnánk elérni, ha mindenki igyekezne minimálisra csökkenteni az általa produkált szemét és hulladék mennyiségét. Miután a szelektív gyűjtés beépült a napjainkba, érdemes megvizsgálnunk, milyen alternatíváink vannak azokra a termékekre, amelyek után szemét marad ránk. Kertes házban lakók számára különösen hasznos alternatíva lehet kipróbálni a komposztálást is.
A képek forrása: Unsplash