A szolgálólány meséje óriásit robbant 2017-ben.
Mindegy, hogy a sorozat, a könyv vagy esetleg a kettő együtt került szóba egy beszélgetésben, biztos, hogy a legtöbb résztvevőnek határozott véleménye volt róluk. Bár a regény először 1985-ben jelent meg, újonnan olyannyira kitüntetett figyelmet kapott,
hogy Atwood éppen a folytatáson dolgozik.
A készülő műről annyit tudni, hogy az olvasók Gileádra vonatkozó kérdései inspirálták – és a világ, amelyben élünk.
A disztópia folytatása szeptemberben érkezik.
Kevesebb médiafigyelemmel kísérve ugyan, de a kanadai írónő egy másik műve is a képernyőkre került: az Alias Grace-ből a Netflix készített minisorozatot.
A mű igaz történetet dolgoz fel: az 1850-es évek Kanadájában játszódik, középpontjában egy tizenhat éves cselédlány, Grace Marks áll, akit a gyilkosság vádjával ítélnek el. Egy fiatal, feltörekvő elmeorvos azzal a szándékkal érkezik hozzá, hogy segítsen feloszlatni Grace amnéziáját, amely elmondása szerint megakadályozza őt a gyilkosság körülményeinek felidézésében.
Bár a történet vezetése eltér A szolgálólány meséjében megismerttől,
a majdnem 800 oldalas könyv szinte olvastatja magát.
Nem a robbanásszerű események, a karakterek meghökkentő változásai vagy cselekedetei teszik letehetetlenné ezt a regényt, hanem az, ahogyan Atwood finoman és árnyaltan mesél.
Ahogyan az ábrázolások visszaadják a helyszínt, a kort, a hangulatokat.
Ahogyan beleszövi a pszichiátria és pszichológia, mint akkoriban teljesen új tudományágak kialakulásának kezdeti próbálkozásait és bizonyos helyzetekben indokolatlanul kegyetlen bánásmódját a betegekkel szemben.
A tudomány hírnevét aláásó kontárok megjelenésével, a társadalom erős felindulásból jövő reakcióin keresztül még hitelesebben tudjuk elképzelni, miféle sors várt azokra, akiket a 19. században elmebetegnek bélyegeztek.
Margaret Atwood a regény megírása előtt alapos kutatómunkát végzett Grace Marks alakjának megelevenítéséhez.
A regény utószavában röviden összefoglalja a kutatás állomásait, a tények megalapozottságát, a fikció felépítését.
Grace esetével kapcsolatban sok körülmény a mai napig tisztázatlan.
Ha kedvet kaptatok, Margaret Atwood több műve is elérhető magyarul, többek között A vak bérgyilkos, a Guvat és Gazella, Az özönvíz éve, a MaddAdam (ez utóbbi három egy trilógiát alkot), és a Pénelopeia – amely az Odüsszeiát meséli újra, Pénelopé szemszögéből. Érdemes tenni velük egy próbát – nem csak a Szolgálólány meséjének folytatását várva.
A képek forrása: Mashable, Time Magazine, Bustle