Folytatom házszigetelésről szóló sorozatomat, sok hasznos információt kaptok a második részben is. Ha lemaradtatok az elsőről, olvassátok el, itt találjátok!
A nyár sokaknak az építkezésről, felújításról szól. Ha ekkora fába vágjátok a fejszéteket, ne feledkezzetek meg a szigetelésről. Az idén végeztek egy jó kis kísérletet, amelynek keretében a Knauf Insulation kiválasztott két teljesen egyforma házat a Hajdúságban. Egyiket leszigetelték, a másikat nem, és saját kis meteorológiai állomással és egyedi mérőórákkal mérték az eredményeket, melyek nem okoztak csalódást a szigetelésgyártó és a lakók számára, a szigetelt ház 46%-kal kevesebbet költött fűtésre a téli szezonban. A méréseket nyáron is folytatták, ami pedig azt mutatta meg, hogy ilyenkor is szépen egyenletesen tartja a szigetelés a hűvösebb hőmérsékletet a házban, nem követi a külső ingadozását.
Az eredményekről itt olvashattok (nagyon érdekes, érdemes megnézni!), és most ha ügyesek vagytok jelentős anyagi segítséget is kaphattok (300.000.-Ft +ÁFA értékben), ugyanis a Knauf Insulation ezzel díjazza a szakszerű kivitelezést. Ehhez természetesen szakember szükséges, de most adunk pár tippet, hol kell a szakik körmére nézni! 🙂
A) Homlokzatszigetelés
1. Falazat előkészítése:
Gyakori tévhit, hogy a szigetelés közvetlenül a téglára tehető fel. A megfelelő légtömörség elérése érdekében az új falszerkezeteket is vakolni kell. Régi felületeket a szigetelés megkezdése előtt pedig portalanítani, tisztítani kell, a laza, feltáskásodott vakolatrészeket eltávolítani, hogy a ragasztóhabarcs tapadása megfelelő legyen. Az ezt követően felhordott új vakolatréteggel megfelelő síkpontosságú és teherbíró képességű felület alakítható ki.
2. Szigetelőanyag rögzítése:
A homlokzati hőszigeteléshez mindig indítóprofil felhelyezése szükséges, mely szintén a megfelelő rögzítést szolgálja, ez tartja ugyanis alulról a táblákat a lábazat felett:
– Ragasztás:
A ragasztóréteg a táblák felületének legalább 40%-át kell, hogy fedje, a kerület mentén és a tábla közepén, úgynevezett perem-pont módszerrel.
Az illesztési hézagokat, pontatlanságokat kerülni kell a hőhidak elkerülése végett. A hőhíd egy olyan jelenség, mely során a hideg-meleg felületek találkozásakor jelentkező hőmérsékletkülönbségből adódóan állandó páralecsapódás tapasztalható. A táblákat egymáshoz kötésben, és a síkok pontos beállításával ragasszuk fel lentről felfelé.
A nyílászáróknál szintén a hőhidak elkerülése érdekében fontos, hogy a szigetelő anyagot befordítsuk a kávába.
– Dübelezés:
A dübel a hőszigetelés mechanikus rögzítésére szolgáló, nagy átmérőjű tányérral ellátott műanyag, vagy fém rögzítőelem.
Négyzetméterenként 8-10 darab dübel használata javasolt. A dübelt a szigetelőanyag síkjától legalább 2 mm-ig kell besüllyeszteni, sokkal tovább azonban nem szabad, különben beszakíthatja az anyagot. A dübelek rögzítési mélysége a téglában 3-5 cm.
– Hálózás:
A repedésmentesség, ütésállóság, átszúródás elleni védelem javítására a hőszigetelésre erősítőréteget (üveghálót) helyeznek. Az üvegszövethálót ragasztótapaszba kell ágyazni, majd újabb ragasztótapasz réteggel kell bevonni. A sarkokra a hálós élvédőt ugyanígy teszik fel.
3. Vakolat:
Színválasztáskor érdemes figyelembe venni, hogy a sötét színek nagyobb igénybevételt – hőterhelést, hőmozgást, ezzel fokozott repedésveszélyt – jelentenek a hőszigetelő rendszerre.
A műgyanta tartalmú színvakolat megszünteti a szálas hőszigetelés páraáteresztő képességét, ezért használata nem javasolt.
B) Lábazatszigetelés:
Lábazathoz XPS (zártcellás polisztirol) szigetelőanyagot kell használni, mert annak nincs nedvszívó képessége. Fontos azonban, hogy az legalább olyan vastag legyen, mint a homlokzati szigetelőanyag annak érdekében, hogy a lakásban a fal és a padló találkozásánál ne alakuljon ki penészesedés.
C) Padlásszigetelés
A legegyszerűbb megoldás a könnyű, de jó hőszigetelő képességű üveggyapot tekercsek lefektetése, mely lehetőleg két rétegben történjen, eltolt illesztésekkel.
A párazáró réteg a szigetelés alatt megakadályozza az alulról jövő pára bejutását a szigetelőanyagba. Alkalmazása akkor szükséges, ha maga a födémszerkezet nem párazáró.
Remélem hasznosnak találtátok az információkat, ha nem akartok lemaradni a következő részről sem, iratkozzatok fel hírlevelemre!