A mostani 10 fokos hirtelen lehűlés sajnos mindannyiunkat emlékeztet arra, hogy menthetetlenül közeledik az ősz. Ősszel pedig sokan belevágnak a házszigetelésbe, amivel rengeteg energiát és pénzt lehet megspórolni, ha pedig körültekintően választunk szálas hőszigetelő anyagot, egészségünkre is pozitív hatással lehet. Mai cikkemben bemutatom a szálas hőszigetelés három alaptípusát, érdemes elolvasnotok, ha Ti is pont szigetelést terveztek!
A FAGYAPOT
Előre veszem a sorban ezt a különleges és eddig méltatlanul háttérbe szorult természetes hőszigetelő anyagot, mert ezt kevesen ismerik, pedig nagyon jó kis hőszigetelő. Ezt nem falak hőszigetelésére javasolják ugyan elsősorban, hanem pl. garázsmennyezetekre. A gyalulással előállított fagyapot a szálak összekapcsolásával gyártott hő- és hangszigetelő anyag. Teljesen környezetbarát termék, károsanyag kibocsátása egyáltalán nincs.
Hol használjuk:
Nem terhelt szerkezetek, alulról hűlő födémek (pl. garázs mennyezetek), áthidalók, belső válaszfalak szigetelésére.
Előnyei:
• Nagyon jó hőtároló és nedvességszabályzó képessége van
• Kiváló akusztikai tulajdonságokkal bír, hangszigetelésre is ajánlott.
• Felülete festhető, a termék élképezhető, ezért esztétikus megoldást jelent látszó felületként is.
AZ ÜVEGGYAPOT
Ennek a hőszigetelőanyagnak beszédes a neve: kvarchomok és üvegtörmelék keverékének olvadékából előállított szálakból álló szigetelőanyag. Az üveggyapot szigetelőanyagok többféle kiszerelésben készülnek, a födémek esetében a legegyszerűbben kigurítható tekercsben kapható, a falakra táblákban tudjuk felrakni, létezik azonban fújható üveggyapot is, amely a nehezen hozzáférhető helyeken nyújt segítséget a kivitelezés során.
Hol használjuk:
Leginkább a födémek és tetők szigetelésére szokták használni, de homlokzatszigetelésre is alkalmazható. Jó hangszigetelési tulajdonsága miatt pedig belső válaszfalak esetében is ajánlott.
Előnyei:
• Az üveggyapottal kiváló hő – és hangszigetelést érünk el egy lépésben.
• Biztosítja az épület szellőzését, ezáltal megakadályozza a penészesedést
• A rágcsálók, rovarok, gombák nem károsítják.
• A1-es tűzvédelmi osztály
• Lehet bio: A legtöbb üveggyapotgyártó még manapság is formaldehidet (erről már volt szó nálam korábban, hogy ez az anyag sajnos tagja a 117 fős legrákkeltőbb anyag társaságának) használ az ásványgyapot szálakat összetartó kötőgyanta összetevői közt, amely a lakásba diffúz módon bejutva rontja a lakás levegőjének minőségét. Érdemes tehát a szálas üveggyapot szigetelőanyagból a biztonságos (természetes barna színű) környezetbarát minőséget választani, amelyhez természetes szerves anyagok átalakításával előállított kötőanyagot használnak. Ilyenek például az Ecose technológiával készült bio-alapú szigetelőanyagok. Az ilyen szigetelőanyagok alkalmazásával kikerülhetjük, hogy veszélyes vegyi anyag kerüljön a lakásba. További előnye, hogy könnyebben alkalmazható, puhább a tapintása, kevésbé porzik és szagtalan.
A KŐZETGYAPOT
Kőzetgyapot természetes alapanyagú, főként bazaltból készült vulkanikus és üledékes kőzetek keverékének olvadékából előállított szálakból álló táblás szigetelőanyag, na igen, így utólag ezt is ki lehetett volna találni.
Hol használjuk:
Homlokzatszigetelésére, valamint terhelésnek kitett szerkezeteken alkalmazható, pl. padlószigetelés, lapostető.
Előnyei:
• nem éghető, olvadáspontja 1000 °C
• nem érzékeny a hőmérséklet ingadozásra
• jó páraátbocsátó tulajdonságú
• jó a hangelnyelő képessége
Ez a három hőszigetelő anyag kapható ma Magyarországon a legtöbb hőszigetelőanyag árusító helyen, remélem most már tudatosabban tudtok jól választani.
Ha még szeretnétek a témában tájékozódni látogassátok meg a www.nalamszigetelnek.hu oldalt, vagy olvassátok el korábbi cikkeimet a témában:
– A 10 legfontosabb lépés a hatékony hőszigeteléshez
-Hogyan kalkuláljunk, ha hőszigetelés előtt állunk
-A 10 leggyakoribb tévhit a hőszigetelésről