Amióta az eszemet tudom, küzdöttem a súlyommal.
Az első emlékem tizenhat éves koromból van, amikor elszörnyedve írtam bele a naplómba, hogy 60 kiló vagyok…Ó, pedig 168 centiméteres magasságomhoz teljesen ideális volt ez a súly.
Hol szerettem magam és elfogadtam magam, hol nem annyira – de ez meglepően sokszor nem volt összefüggésben a súlyommal.
Az édességek, a szénhidrátok mindig túl intenzív örömforrást jelentettek, és megnyugtató erővel hatottak rám. Akinek az élete része ilyenformán a cukor, pontosan tudja, hogy csak addig jó, ameddig épp a fogyasztási fázisban vagy, utána jön a könyörtelen lelkiismeret-furdalás, és önmarcangolás.
Öt évvel ezelőtt megfogadtam, ez nem mehet így tovább: életmódot váltottam.
Írtam is erről egy cikket az inspiraciok.hu-ra (KATTINTS IDE a cikkhez) mert fél év alatt lefogytam 20 kilót – és ami még fontosabb, életem részévé vált a sport.
Igazából ez utóbbi a mai napig nem változott meg, az első fél évben MINDEN EGYES ALKALOM szenvedés volt, mire eltaszigáltam magam edzésre, de utána átléptem az első fázison, és már nem csak az edzés utáni zuhanyzásban éreztem jó magam.
Eljött a fordulópont: sikerült beleszeretnem a rendszeres sportolásba. Sokféle mozgásformát kipróbáltam azóta, sőt tavaly még a futást is megszerettem, pedig előtte csak szimplán őrülteknek tartottam azokat, akik róják az utcákat. Hiába, negyven felett még ez is megváltozik 🙂
Magamon csodálkoztam tavaly nyáron, amikor a szabadságom alatt minden reggel 5-10 kilométert futottam a csodás Balaton-parton, és még élveztem is.
Az elmúlt öt évből az első kettőben étkeztem átgondoltan, aztán inkább csak időszakok voltak, amikor sikerült ezt kivitelezni, összességében megint többször nyertek az azonnali örömöt kínáló finom, ám a testemre kártékony gyorsan felszívódó szénhidrátok.
Biztos vagyok benne, hogy a rendszeres edzésnek köszönhetően – hiába jött fel rám 10 kiló –, jól érzem magam a bőrömben. Persze az elégedettségtől most messzebb vagyok, mint öt éve.
Íme két friss kép rólam:
2018 végén viszont kaptam egy-két figyelmeztető jelet, hogy foglalkozzak megint hosszabb távon az egészségemmel, a tudatos étkezéssel, meg hát a plusz 10 kiló már a futást is megnehezíti…
Szeretek a megérzéseimre hallgatni az élet minden területén.
Nálam ez mindig beválik, így most – rövid latolgatás után –, elhatároztam, hogy cukor nélkül fogok élni. Legalábbis 30 napig biztosan.
Emellett azt is elhatároztam, hogy, amennyire lehet, erre az időszakra a glutént is elhagyom.
Amikor valamilyen elhatározás kipattan a fejemből, akkor van általában végem: innentől kezdve nincs semmi, ami megállíthat.
Egyébként mielőtt elmentem az első bevásárlásra, még nem sejtettem, hogy ez a cukormentes diéta gyökeresen megváltoztatja majd a szokásos bevásárlási listámat.
Álmomban sem gondoltam volna, mennyi olyan termék van, ami tartalmaz cukrot: teljes kiőrlésű kenyerek, készételek, félkész ételek, párolt zöldségek – sőt, még a legtöbb fűszerkeverékben is van cukor!
Mivel azt is elhatároztam, hogy édesítőszert sem fogyasztok majd, a vásárolható tételek listája körülbelül a negyedére rövidült. Maradtak a zöldségek, a gyümölcsök, a tojás, a rizs, a gluténmentes tészták, a lencse, a bab, a quinoa, a halak, valamint a tejtermékek közül a sajt és a túró.
Mivel már több mint húsz éve nem eszem húst, nem fognak hiányozni a felvágottak, ráadásul köztük több is tartalmaz cukrot – még a bacon is: cukros vízbe áztatják az elkészítés során.
Az első sokkból magamhoz térve rájöttünk, hogy lecsót például ehetek –halleluja, azt imádom! –, és elővettem a 3 perces kenyérkészítős receptemet, amelynek segítségével glutén- és cukormentes vekniket készítettem.
A kenyerek már felszeletelve, a fagyasztóban várják, hogy beteljesedjen a sorsuk 🙂
Ezekkel az előzményekkel, 2019. január 18-án nekivágok a 30 napos cukormentes diéta kihívásnak, remélve, hogy ez örökre megváltoztatja szoros barátságunkat.
Szurkoljatok, hogy legyen erőm átesni az első nehézségeken!
Félidőben videót is készítek a kihívásról, és addig is, tartsatok velem Instagramon, az Inspirációk Magazin instáján is be fogok gyakran jelentkezni, és elmesélem a kihívás nyújtotta élményeimet.
Két hét múlva pedig itt, a magazin hasábjain jelentkezem részletes beszámolóval, étellistával, ha kíváncsiak vagytok, iratkozzatok fel Facebook oldalunkra.
Figyelmeztetés: a magazinon a saját tapasztalataimat írom le a cukormentes étrenddel kapcsolatban: nem vagyok sem dietetikus, sem orvos, úgyhogy a diétát saját felelősségedre próbáld ki – ha bizonytalan vagy, kérj segítséget táplálkozási szakértőtől!
A képek forrása: saját, Unsplash