A cikk tizenhárom éves vendégírónk, Lukász Kamilla írása.
Suzanne Collins méltán nagysikerű trilógiájának lapjai a jövőbeli Észak-Amerikába repítenek bennünket, ahol immáron Panem országa fekszik, mely tizenhárom részre van osztva.
Az ország központját körülvevő tizenkét körzet feladata, hogy mindennel ellássa a diktatúra élén álló fényűző Kapitóliumot.
Mikor hetvennégy évvel a cselekmény kezdete előtt a körzetek fellázadtak a Kapitólium ellen – a cselekmény szempontjából lényeges, de csak később kiderülő okokból – a Kapitólium nyerte meg a háborút. Megtorlásképpen elpusztították a Tizenharmadik Körzetet és törvénybe iktatták az Éhezők Viadalának évenkénti megrendezését, mely során minden körzetből egy-egy kisorsolt tizenkét és tizennyolc év közti fiúnak és lánynak életre-halálra kell megküzdenie egy különféle viszontagságokkal és veszedelmekkel telepakolt arénában.
A tizenhat éves Katniss Everdeen a Tizenkettedik Körzetben igyekszik családfőként életben tartani egy bányarobbanás révén apátlanná vált családját. Életét gyökerestül felforgatja, mikor húgát, a tizenkét éves Primet sorsolják ki a Hetvennegyedik Viadalra, akinek helyére nővére azonnal önként jelentkezik.
Katniss – ha eszeveszett küzdelmek árán is önmagával – segítőinek köszönhetően már a Viadal előtt elkápráztatja a kapitóliumi közönséget, ami még rendkívül fontos lehet számára a későbbiekben, a legnagyobb segítséget mégis Peeta, a Tizenkettedik Körzet másik kiválasztottja nyújtja számára, bár a lány ezt sokáig nem tudja és nem is akarja elhinni, hiszen így vagy úgy, de az arénából csakis egy valaki távozhat élve…
Többet nem szeretnék elárulni, mivel sokkal jobban megéri elolvasni a könyvet, majd az egész trilógiát.
Én mindenkinek csak ajánlani tudom, számomra letehetetlennek bizonyult a sorozat mindhárom tagja.
Én remekül azonosulni tudtam a főhős gondolataival, végigkövettem, ahogyan keresztülmegy egy borzasztó fájdalmas karakterfejlődésen, vagy inkább “karaktervisszafejlődésen”, érezhettem, ahogyan az őt érő traumák szép lassan teljesen kisemmizik lelkileg, és imádtam azokat a szereplőket, akik újra és újra talpra állították, felépítették, még akkor is, ha a lány csak később tudta igazán értékelni őket.
Az éhezők viadala nagyon fordulatos, a legváratlanabb csavarok pedig főként a karakterekkel kapcsolatosak, amiben szerintem igazán egyedi a regénysorozat, és a szereplők is sokkal árnyaltabbak, közelibbek, érdekesebbek ezáltal.
Az egyetlen negatív észrevételem a könyvvel kapcsolatban – amin remélem változtatnak a hamarosan megjelenő új kiadásban –, hogy előfordult néhány félregépelés és helyesírási hiba, ami még önmagában nem lett volna zavaró, ha nem társul folyamatos helytelen igeragozással, ami egy idő után már elég idegesítő volt számomra. A harmadik részre ezt a problémát már szerencsére orvosolták, és már az agyam is átállt az automatikus javításra.
Az élményből azonban ez szinte semmit nem vesz el, mivel a történet annyira izgalmas, hogy csak ritkán van időnk a helyesíráson agonizálni. A könyvben előforduló dalok fordítása sem nyerte el teljes mértékben a tetszésemet, de a végére – amikor már megszoktam a számomra kissé idegen rímképleteket –, ezeket is megszerettem.
Feltétlenül olvassa el, aki teheti, biztosan nem fogja megbánni!
Az éhezők viadala új kiadása elképesztően menő borítókkal, keménytáblás kivitelben érkezik – ráadásul díszdobozos kiadásban is megjelenik.
Rendeld elő ide kattintva 35% kedvezménnyel!
Eredeti cím: The Hunger Games, fordította: Totth Benedek
Agave Könyvek, 2019
A képek forrása: Agave Könyvek, Overmental, BFI