Szerintem mindannyian egyetértünk abban, hogy a párkapcsolat egyike azoknak a központi kérdéseknek, amelyek mindannyiunkat foglalkoztatnak: mi is körbejártuk már, hogyan is lesz lelki a társ, vagy hogy mik is egy valóban jól működő kapcsolat alappillérei.
Csorba Anita és Szlafkai Évi a Nők az útON podcastban Szamosvári Evelin Orsolya párkapcsolati trénerrel, a Térkép egymáshoz megálmodójával beszélgetett a témáról.
Ha meghallgatjátok a Szamosvári Evelin Orsolya párkapcsolati trénerrel való beszélgetést megtudhatjátok, milyen, a mindennapi életben bevethető gyakorlati trükkökkel lehet számotokra ideális és minden igényt kielégítő a párkapcsolatotok:
John Gottmann párkapcsolat-kutató szerint van egy szükséges minimuma az időnek, amit a társunkkal el kell töltenünk ahhoz, hogy valóban harmóniában létezhessünk.
Ez a minimum idő pedig naponta 30 perc, heti egy nap, és havi egy hétvége, amelyet LEGALÁBB közösen kell töltenünk a társunkkal.
És nem, nem ér bevonni a gyereket, a barátokat, a családot, mert ennek kettesben töltött időnek kell lennie. Az ember persze azonnal rávágja, hogy napi 30 perc az „semmi”, az „simán megvan”. Kicsit jobban belegondolva azonban mégsem annyira sima ügy ez az okoskütyük világában, esetleg gyerekekkel körbevéve, a munkával töltött mindennapok során észrevétlenül generálódó túlórákat is belekalkulálva.
A legtöbb, amit két ember egymásnak adhat, az idő és a figyelem, és hogy az egészséges énidőn túl kalkuláljunk mi-idővel is. Persze, az ember jogosan szisszen fel erre:
„Dehát mikor?”
Különösen bonyolulttá tette az elmúlt hónapokat, hogy a családok folyamatos együttlétre kényszerültek, és valljuk be, nehéz meghitt perceket tervezni a társunkkal, amikor valahogy meg kell hegeszteni a vírusos számítógépet a gyerek másnapi Zoom-órájára, miközben el kellene intézni a szülők nagybevásárlását, és a munkahelyeken is egyre nagyobb a nyomás a leépítések és állandó teljesítményszorongás miatt.
Töltekezésre azonban szükségünk van, hiszen ha az ember huzamosabb ideig nem engedi meg magának ezt a „luxust” akkor nagyobb eséllyel lesz ingerlékeny, türelmetlen, emeli fel a hangját.
Két kimerült, frusztrált ember összezárva pedig ingoványos talajra navigálhatja a legideálisabbnak tűnő párkapcsolatot is.
Töltekezni bárhogyan lehet és kell is, ahogy a pár tagjainak az jó érzést okoz: lehet az egy mély beszélgetés, egy közösen kiválasztott és megnézett jó film, egy hosszú séta, de akár az is, ha egymás mellett olvasunk és utána megbeszéljük, milyen gondolatok merültek fel bennünk a könyv kapcsán.
De mit tehetünk akkor, amikor már „ránk került a szürke szemüveg”?
Hogyan lássuk a társunkat ismét olyannak, akire felnézünk, akit tisztelünk, akit szeretünk? Evelin azt javasolja, próbáljunk meg mindig friss szemmel nézni a másikra: kis túlzással, mintha aznap találkoztunk volna vele először.
Beszélgessünk egymással:
Mi az, ami éppen foglalkoztat minket? Mivel foglalkoztunk mostanában, a kötelező körökön túl? Hová tart a másik, hová szeretne fejlődni? Hogyan lehetünk ebben segítségére?
Az ember folyamatosan változik, és az, akit megismertünk, szinte biztos, hogy nem teljesen azonos párunk azon verziójával, akivel a jelenben együtt vagyunk. Keressük meg a társunkban a jót, az értékeset, ami miatt MOST szeretjük, tiszteljük, vele vagyunk. Ismerjük meg egymást újra.
Szamosvári Evelin Orsolya gyakorlatban is alkalmazható módszereiért érdemes végighallgatni a teljes podcastot, nagyon sok értékes gondolatot oszt meg veletek, oldalán pedig IDE KATTINTVA további tartalmakat találhattok, ha szeretnétek kicsit jobban elmélyedni a témában.